Annak ellenére, hogy a kreatív és a képzőművészeti természetű munkavégzés sokszor hivatástudattal és a tevékenység iránti rajongással társul, a munkavégzés kondíciói sokszor a legkevésbé sem biztosítottak. Ez a bizonytalanság felveti a kérdést, hogy van-e átfedés a prekariátus társadalmi rétege és a kreatív munkával, így akár művészettel is foglalkozók csoportja között? [ … ]
Kategória: No.1 / 2019
A művészet színterei – A neoavantgardtól napjainkig
A mai magyar kortárs művészeti szcéna dinamikáját legfőképpen a hazai színterek működésének és szakmai irányvonalainak feltérképezésével ismerhetjük meg. A galériákban és múzeumokban kialakuló kiállítási trendek megértésében segít az egyes intézmények vonzáskörzetébe tartozó alkotók munkájának és szakmai céljainak ismerete. [ … ]
Individuális Mitológiák
A feminizmus története legalább egy évszázadra tekint vissza – már ha figyelembe vesszük az emancipáció és a női jogok kivívásának kezdeti (ha nem is a legelső) időszakát. Amit azért is célszerű megtenni, mert az első nőmozgalmak megalakulásával párhuzamosan Európa-szerte nyíltak meg a női festőiskolák: a nők mint alkotók – Magyarországon is így volt ez – ekkortól váltak a képzőművészeti diskurzus részévé. [ … ]
A test mint bizonyosság
Akkor járnánk legjobban, ha a kérdéses műalkotások – amelyek egy olyan korrodált, civilizáció utáni térben születtek, amiben megszűnnek/egymásba omlanak a korábbi lokalitások, amelyek helyén kialakulhat akár egy addig nem tapasztalt heterogén burjánzás – jelentése és értelmezése ugyanolyan fluid, organikusan burjánzó lenne, mint a formák, amikkel alkotóik dolgoznak. [ … ]
Posztkommunista ikonológia
Ha Cesare Ripára vagy Nicolas Poussinre gondolunk, akkor talán nem is olyan nehéz belátni, hogy az első ikonológusok valójában művészek voltak, akiknek a társadalomba és a kultúrába mélyen beágyazódó tevékenysége inspirálta az első tudós ikonográfusok munkásságát. [ … ]